"szülcsinapcsi"

Eljött a nap! A csajomnak születésnapja van. Mivel nekem még aznap sok dolgom volt be kellett iktatnom egy shoppingolást az iskola után és egy találkát vele.
A shopping az még megoldható volt egy közeli plázában, de a találka már nehezebb mert egy óra autózás mire odaérek a kollégiumához.
Na kezdek a bevásárlással: ötletem nem volt, hogy mit vegyek neki, mert még nem voltunk együtt olan régen, de azért meg már össze is melegedtün ezidő alatt. Ékszer nem lesz! Eldöntöttem és szóltam egy kezdő plázap!csa ismerősömnek, hogy eljöhetne velem és választunk valami csajos cuccot. A nagy krúzolásban hívta valaki és addig én a haveromnak mondtam valamit. A plázapuncit a pasija hívta és felismerte a hangom és ezmiatt olyan ideges lett, hogy összeveszett a csajjal.
Egyszer csak ottvoltunk az ajándéküzlet előtt és kintől megláttam azt, ami nekem kell! Egy nagy piros szív. Meg is vettem. Persze be is kellett csomagolni. Ebben is a pálázamaca csaj segített. Nélküle asszem nem sikerült volna ez a küldetés.
Meg a cucc, mehetek a csajomhoz.
Persze nem szoktam utána járni az iskolába, mert hétköznap nincs időm ilyenre :P

Most meg meglepetés ez a látogatás! Összefutottam a busznál a legjobb barátnőjével és megkérdezetem, hogy mikor végez ma. Mivel a csaj fejből tudta ez az iinfó is megvolt. Kevés időm volt és ezért siettem. Hazaverettem, be a verdába.
Hajtok mint barom és félúton meg elkeztem sms-t írni, kamu szöveggel: „sziahogyvagy?”
Kicsit később már amikor majdnem ott voltam (jó pár sms után) írja, hogy különben ma megy haza.
Na itt megálltam és felhívtam inkább személyesen. Azt mondta hogy már a busznál van. Alig ismerem azt a helyet... „melyik busznál”. Szerencse, hogy csak percre voltam tőle. Meg is álltam a legnagyobb meglepetésére!

Nem hitt a szemének! Hazafele úton odaadtam neki az ajándékszivet. Tetszett neki :)
Mondta, hogy a busz késett és hogy milyen szerencse, hogy itt vagyok. Nem szokott hét közben hazajárni...